A szülés és a születés egy lelki, szellemi, tudati, természetes, szentséges folyamat. Ennek ellenére ma nagyon kevesen tekintik ennek és ez megmutatkozik a megtermékenyülés nehézségeiben, a spontán vetélésekben és a szülési komplikációkban is.A fájdalom a természet adománya, hiszen bizonyos nézetek szerint ebből születik a fejlődés és a tudás, de a szüléshez és a szeretethez - az ezzel kapcsolatos tévhitekkel ellentétben - nem feltétlenül szükséges.
Milyen tudatállapot szükséges ahhoz, hogy a szülés a legtermészetesebb módon tudjon megtörténni? Hogyan térhetünk vissza újra a születés és a szülés szentségéhez? Hogyan hat erre a csodálatos folyamatra az imádság?