Elkerülhető-e fajunk végkipusztulása?

Mi a földi életünk értelme? Van-e vége a fejlődésnek? A végtelen tudat a végtelen minden formájában meg akarja tapasztalni rajtunk keresztül önmagát. Ki tud-e jönni ebből az öröklétből az egyén?

Az élet az örömtől, az élvezettől és a boldogságtól működik. A létet ez az erő tartja fenn. Mindenkiben benne van ez a potenciál, csak a szenvedéseink elfedik ezt.

Az embernek változnia kell, hiszen a világ még rohamosabb ütemben teszi ezt. Ha nem akarjuk, hogy teljesen kicsússzon az irányítás a kezünk közül, ha fel akarjuk venni a tempót és tartani akarjuk az ütemet a fejlődéssel, akkor saját magunkat tudatosan trenírozni kell erre. Fel kell szabadítanunk azokat a bennünk futó, az egóhoz tartozó, idegen programokat, melyek a rezgésünket minduntalan alacsony szintre húzzák, melyek felemésztik az energiánkat és mérgezik az életünket nap mint nap.

Abba kell hagynunk a szenvedést. Aki belevész a mindennapi problémáiba, aki nem tud kipillantani a saját beszűkült életéből, aki nem tudja más nézőpontból, magasabb perspektívából szemlélni a dolgokat, az nem tudja meglátni és megérteni, hogy mi történik a világban. Egyre erősebb félelmek és bizonytalanság fogja gyötörni, amitől egyre kevésbé fogja tudni, hogy merre tartson.

Következő cikk Következő cikk
Előző cikk Előző cikk